1. BEVEZETÉS

1.1 A kutatás témája és a választás indoklása

A helyszín, ahol a kutatást végeztem az erdélyi Nyárád menti Karácsonyfalva, mely település Nyárádkarácson nevezetű község része. Kutatásom témája: Hagyomány és változás a karácsonyfalvi gábor közösség életében. Témaválasztásomat befolyásolta a Cigányok és halottaik Berhidán című kulturális antropológiai vonatkozású dolgozatom, melyben bemutattam, hogy a berhidai cigányok szerint a halottak úgy halnak meg, hogy valójában láthatatlanul ott élnek közöttük. Szokásaik visszavezethetők a halottak tiszteletére, így szemmel látható formában való megjelenésük, csak nekünk, „parasztoknak” tűnik hihetetlennek. Ők meggyőződéssel hisznek abban, hogy látható formában is megmutatkoznak. Ugyanazt tapasztaltam, mint Puskás Balázs az edelényi cigányoknál, hogy a szellemekben való hit kerül identitásuk középpontjába, s a halottak azok, akik összefogják a cigány közösséget, bár ez a magyar számára nem látható, viszont a temetkezések alkalmával mutatkozik meg, amikor népes tábor veszi körül az elhunytat (Puskás 2006).

Kíváncsiságomat és érdeklődésemet az a kérdés inspirálta, vajon változtatott-e az adventista vallás a gábor közösség hagyományain, és ha igen, mely területeket érintett ez a változás.

Továbbá, hogyan alakították át a Karácsonyfalván élő romák az életvitelüket a rendszerváltás után? Az országban, valamint a határon túli gazdasági tevékenységek kombinációjával a gáborok látványos tőkegyarapodást értek el. A Ceauşescu-rendszer megbukása után, sokan külföldi utak megtételére vállalkoztak, ottani munkára, kereskedésre. Ebben a versenyhelyzetben a karácsonyfalvi gáborok gazdasági, társadalmi és felekezeti síkon jelentős mértékben hierarchizálódtak.

Bár korábbi szaktudományos kutatások léteznek, a téma sokakat foglalkoztat, úgy döntöttem, hogy érdemes vele foglalkozni és feldolgozni.

1.2 Hipotézis

Feltételezésem szerint a karácsonyfalvi gáborok életére hatással és befolyással volt az adventista vallás megjelenése. Azt kívántam vizsgálni, hogy ha változott életmódjuk, akkor életüknek mely területét érintette ez a változás. Milyen mértékben változtatott az adventista vallás a gáborok képzelt közösségén, az identitásukon, a közösség hagyományain, milyen a nemi szerepek hatása ebben a közösségben? A nemi szerepek vizsgálata összefüggéssel van-e a vallással és a korábbi családi funkciókkal? Végezetül: milyen hatással volt az adventista vallás és a bekövetkezett rendszerváltás a megélhetési tevékenységükre?

1.3 A kutatás célja

Dolgozatomban egy olyan közösségről van szó, amely a szükségletek nagy változatosságát és saját mobilitását összhangban tudja tartani.

Amint a dolgozat címe is sugallja, kutatásomban olyan lineáris utat kívánok bejárni, amely tükrözi a régi hagyományokat és azok változását az adventista vallás hatására. Így a múlt és a jelen dimenziójában szándékozom bemutatni a kalapos gáborok életének alakulását.

Megpróbálom feltárni, megválaszolni azon kérdéseket, melyek arra vonatkoznak, mennyire élhető meg egy olyan új közösség integrálódása, amely tevékenységével hagyományt teremt.

Kutatásom további célja az adventista kalapos gáborok egyéni életútjainak, kapcsolatainak, megtérésüknek bemutatása.

1.4 A kutatás módszere

Kutatásomat az erdélyi Karácsonyfalva településen végeztem. Négy többgenerációs családot látogattam meg. Előzetesen kijelöltem a beszélgetések témakörét. A beszélgetések strukturálatlanok voltak. Körvonalaztam az interjúalanyok számára a kutatás célját és a beszélgetés során érintendő témákat, biztosítottam őket az eljárás bizalmas voltáról. Az interjúalanyok többsége vállalta személyazonosságát. A találkozóhely tekintetében én igazodtam az adatközlők igényeihez, így négy esetben, saját otthonukban készült az interjú, közben jegyzetet készítettem. Egy esetben pedig többszöri egyeztetés után a református lelkész otthonában beszélgettem az egyik gábor férfival. Az interjú lebonyolításában rugalmas voltam. Nem ragaszkodtam kérdőívhez, mert a téma hallatán elkezdett beszélni, és nem akartam kizökkenteni, ugyanis frappánsan fogalmazta meg mondandóját. Időnként lényegretörő kérdést tettem fel, hogy az interjú megfelelő mederben maradjon. A több órás interjúk alapján a jegyzetet a számítógépre vittem, megkerestem a közös motívumokat és a különbözőségeket, majd a feldolgozás során érvelésem alátámasztására az interjúkból vett idézetekkel éltem.

Kutatásom a gazdasági és a szociálantropológia módszertanára épül, melynek során résztvevő interjúkat, életinterjúkat készítettem többgenerációs családokkal. Megkértem őket, mondják el életüket és megtérésük történetét.

Felhasználtam a település történetére vonatkozó forrásokat. A lakossági interjúzás során megkérdeztem, hogy mi a véleményük a cigány és roma megnevezésről, és ők minek tartják magukat. A megismert családok segítségével pontos, részletes ismereteket szerezhettem az adventista gáborok életéről. 2009. október végén és 2010 márciusában jártam a településen. A családok nyitottak voltak, kedvesen fogadtak. Munkámat felvevőkészülék és fényképezőgép segítette.

Több kérdés is megfogalmazódott bennem a kutatás során, melyre szeretnék választ adni dolgozatomban. Elsősorban a következők:
• Hogyan strukturálta át az adventista vallás a karácsonyfalvi gábor társadalmat?
• Milyen volt a gáborok és a többségi társadalom kapcsolata az adventista vallásra való áttérés előtt, és milyen azt követően?
• Identitástudatuk mennyire és miként változik?
• Hogyan alakult a rendszerváltás után a kereskedelem? Hogyan alakította át az életüket?
• Milyen politikai és gazdasági hatások vezettek e tevékenység kialakulásához?
• Milyen módszerei vannak a kereskedelemnek?
• Milyen hatással van a település életére?
• Hozzájárulnak-e, befolyásolják-e és milyen módon a tevékenységük folytatását a rokoni, baráti, szomszédsági kapcsolataik (kapcsolati tőke)?

A teljes szöveg letöltése: Faust Zita AntroPort Konyvek 7

Antroport könyvek

Kiadja az Antroport, Budapest.

ISBN 978-615-80003-6-9
ISSN 2416-0121

Szaktudományi partner: Magyar Kulturális Antropológiai Társaság

Etnoregionális Műhelye, ELTE TÁTK Kulturális Antropológia Tanszék

Felelős szerkesztő: A.Gergely András

Felelős kiadó: Lakatos Dóra