Bevezetés
Dolgozatom témájául a tuaregek kultúraváltozását választottam a 19-20. század fordulójától napjainkig. Azért döntöttem e téma mellett, mert – bár az utóbbi években a tuaregek gyakran szerepelnek a hazai híradásokban észak-afrikai konfliktusok kapcsán – Magyarországon nagyon kevés azoknak a száma, akik tudják, kik ők. Lényegesnek tartom, hogy amikor értesülünk a világban zajló eseményekről, akkor tisztában legyünk azzal, hogy kik ezeknek az eseményeknek a résztvevői. Hol élnek, hogyan élnek, miért úgy élnek? Bár dolgozatomnak nem témája az euro-mediterrán övezetben zajló változások értelmezése, mégis fontosnak érzem a tuaregek kultúraváltozásának kérdését a jelenlegi észak-afrikai helyzet tükrében. Az intenzíven megmutatkozó társadalmi átalakulás megértéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a kultúraváltozás azon folyamataival, amelyek az elmúlt száz év történelmében mentek végbe az euro-mediterrán térségben. E nélkül a mai folyamatok is csak hiányosan értelmezhetőek. Természetesen a tuareg közösségek nem modellezhetik a régió társadalmi heterogenitását, de a kultúraváltozás rájuk jellemző eseteiben számos olyan hatás merül fel, amellyel a tágabb térség társadalmainak is számolnia kell, és amelyek a mai napig meghatározzák a változások alapjait, irányát, jellegét. A “tuareg eset” feldolgozása előtanulmány, amelyet a törzsi társadalmakat befolyásoló változások mélyebb megértésének igénye hívott életre.
Társadalmi tanulmányok szakos hallgatóként nem a kulturális antropológia területéről érkeztem, és nem volt lehetőségem terepkutatást végezni, ennek ellenére nagyon izgalmas számomra a kultúraváltozás kérdésköre. Bár egyelőre nincsen módom empirikus kutatásra, ezt a dolgozatot előtanulmánynak szánom. A megértés alapjának tartom a kulturális antropológia és a szociológia módszertani megközelítéseit, azonban pillanatnyilag nincsen másra lehetőségem, mint szakirodalomra alapozott összefoglaló tanulmány megírására.
Fontos megemlíteni, hogy magyarul meglehetősen kevés szakirodalom áll rendelkezésre a tuaregekről, inkább az a jellemző, hogy érintőlegesen kerülnek említésre Afrikával foglalkozó művekben. Más nyelveken – főként angolul, németül és franciául – viszonylag nagy szakirodalma van a népcsoportnak, többen is papírra vetették a róluk gyűjtött megfigyeléseiket. Törekvésem az, hogy – főként angol és német nyelven elérhető – szakirodalom alapján választ adjak arra a kutatási kérdésre, hogy a globális politikai, technológiai, gazdasági és ökológiai folyamatok hogyan és mely dimenziókban alakították át a népcsoport kultúráját az elmúlt száz év folyamán.
Dolgozatomban először tisztázom a fogalmakat, amelyekkel a későbbiekben dolgozom, majd választ adok arra a kérdésre, hogy kik a tuaregek. A népcsoport rövid bemutatása után sorra veszem azokat a globális folyamatokat, amelyek hatással voltak és vannak a tuaregek kultúrájának változására, ezután pedig áttekintést adok magáról a kultúraváltozásról. A dolgozatnak ebben a részében főként három forrásra hagyatkozom: Arthur Köhler 1903-ban írt disszertációjára[1], Lloyd Cabot Briggs 1960-ban kiadott, a Szahara törzseit bemutató művére, valamint Harald A. Friedl 2008-ban megjelent, a népcsoportot bemutató rendkívül átfogó könyvére. Azért tartom szerencsésnek e három mű feldolgozását, mert az első a 19-20. század fordulójának állapotát mutatja be, a második a századközépi szituációt, az utolsó pedig napjaink helyzetét. Így lehetőség nyílik arra, hogy három különböző időszakban, a vizsgált időintervallum kezdetén, közepén és végén is megismerjük a tuareg kultúra jellegzetességeit, és ezzel mintegy kirajzolódjon a kultúraváltozás íve. Nem statikus leírásra törekszem tehát, hanem a folyamat dinamikájának megragadására.
A teljes szöveg letöltése PDF formátumban: hodi_adrienn_dora_a_tuaregek_kulturavaltozasa
