Valenciai fiatalok a nemzeti sztereotípiák tükrébenValenciai fiatalok a nemzeti sztereotípiák tükrében

     Írásom célja egyrészt bemutni egy spanyolországi népcsoport mindennapjait, másrészt megértést gyakorolni néhány nemzeti sztereotípia mögötti valóságos tartalomról, megcáfolva, vagy éppen alátámasztva az egy adott kultúrához össztársadalmi szinten társított jelenségek létét. Vizsgálódásom területe Spanyolország, azon belül is a valenciai tartomány. Két hónapos ott-tartózkodásom alatt alkalmam nyílt megfigyelni az ottani társadalmi jelenségeket, az emberek életszemléletét, mindennapjait, az etnikai kisebbségekkel vagy éppen a gyermekekkel szembeni magatartásukat, családi, vallási, kulturális szokásaikat. Ezek a megfigyelések egyre inkább bizonyították számomra, hogy a nemzeti sztereotípiák létező, s definiálásra, artikulálásra nyitott absztrakciók, ugyanakkor rugalmasak és nézőponttól függően némiképp változékonyak. Arra törekedtem e sorok írásakor, hogy kizárólag személyesen tapasztalt és mélyrehatóan vizsgált jelenségekről számoljak be, ezáltal vállalva, hogy nem minden részletre kiterjedő képet festek, azonban biztosítva azt, hogy az általam vázolt megfigyelések valóban nem sztereotipikus leírásai a valenciai kulturális-társadalmi környezetnek. 
     A nemzeti sztereotípia fogalma különböző formákban, de már gyermekkorunkban körülvesz minket. Az oktatási rendszer, a média illetve a szocializáció általi megismerés része a körülöttünk élő népek, sőt saját népcsoportunk, azaz a „mi" és az „ők" definiálása. Ez az olykor ki nem mondott kategorizálás elsőre sovinisztának tűnik, de leginkább a gyermekek orientációját és identifikációját hivatott segíteni, bár véleményem szerint a fejlődés későbbi szakaszában, extrém esetekben megmutatkozhat az ebből gyökerező rasszista, illetve xenofób világnézet. Tudományosabb megfogalmazással élve: a nemzeti vagy etnikai sztereotípia egy adott népcsoportról a köztudatban kialakult és élő, jellemzőnek vélt magatartásforma. Vélt, hiszen a fogalom lényege, hogy külső szemlélők első-, még inkább másodkézből szerzett benyomások által alakított véleményéről van szó, nem pedig tudományos alapon felállított karakterológiáról. A sztereotípiákat kutató diszciplínák, például a szociálpszichológia azonban már a tudományosság igényével lépnek fel a terület kérdéseit vizsgálva. Az alapfogalmaknál fontos megemlíteni, hogy a nemzet definiálása már önmagában nehézségeket okozhat. Társadalomtudósok különböző állásponton vannak, akad olyan, aki alapvetően hamis konstrukciónak tartja, így Benedict Anderson, aki 1983-as „Képzelt közösségek: Reflexiók a nacionalizmus eredetére és elterjedésére" című kötetében fejti ki ez irányú nézeteit. E dolgozat keretei között nemzet alatt azt az embercsoportot értem, amely az államnak nevezett törvényes területi egységen belül állampolgárként él (Connor 1978).

A teljes szöveg letöltése...