Egy forrás Jugoszlávia katolikus vallási életéből - A doroszlói Mária-kegyhely búcsúsnaplója (1949-1969) és annak jelentősége

Bácska történetében 18. századi újjátelepítése óta nagyon fontos szerepet játszottak a különböző nemzetiségek, melyek a térségben az osztrák-magyar államhatalom idején alakítottak ki páratlan – talán a Bánságéval rokonítható – életvilágot és együttélést. A vidék a 19. század közepétől az ország legdinamikusabban fejlődő és legtöbb hasznot termelő mezőgazdasági és élelmiszeripari térségévé vált, és ezt nem kis részben éppen különböző társadalmi helyzetben megjelenő és különböző kulturális hagyományokat ápoló német, magyar, szerb, sokác, bunyevác lakosok stabil helyzetének, olajozott gazdasági együttműködésének köszönhető. A térségben, megjelenő kommunista hatalmi gépezet éppen ennek a Bácskában igen jól működő, korai civil társadalomnak a bomlasztását kísérli meg 1945-től. Erőfeszítéseik nem maradnak siker nélkül, de ugyanakkor a hagyományos paraszti és mezővárosi társadalomban nagyon fontos szerepet játszó katolikus és protestáns egyházak visszaszorítása nem tud sikereket elérni. Tanulmányomban a társadalom hagyományos formáinak továbbvitelében fontos szerepet játszó bácskai római katolikus egyház egyik legfontosabb intézményének, doroszlói Mária-kegyhelynek vizsgálatával próbálom meg az egyház és a kommunista államhatalom viszonyát bemutatni. A kegyhely hagyományos tekintélye többnemzetiségű búcsúitól és többnyelvű miséitől ered. A bácskai térségben élő három katolikus vallású nemzetiség (német (sváb), bunyevác (sokác) és magyar) számára ez a búcsúshely hosszú idő óta a népi vallásos hitélet manifesztációjának és a nemzetiségek közötti kulturális kapcsolatok fenntartásának legfőbb intézményei közé tartozott. Mi annak a magyarázata, hogy a nemzeti autonómiákat és jogokat felszámolni igyekvő, Jugoszláviát totalizálni kívánó titói hatalom egy számára ilyen veszélyes jelenséget képtelen felszámolni, sőt egyfajta modus vivendi-t kénytelen vele keresni? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához, és a doroszlói kegyhely korabeli történetének megértéséhez feltétlen szükséges a történeti-társadalmi háttér rövid vázolása is.