A test antropológiai értelmezése, egy nepáli férfivé-avatási szertartás tükrében

Bevezető

Testről, és annak megjelenési alakzatairól, átéléséről, társadalmi használatáról, közelebbről pedig nepáli értelmezéséről készült ez a dolgozat. Minden szerző és minden témaválasztás bizonnyal kifejez valami olyasmit is, amit nem lehetséges pusztán a korszakhoz, az érdekesnek vagy divatosnak tartott témákhoz, az irányadó kutatási mintákhoz kapcsolni, mert mindenkor megvan mögötte a személyes érintettség, az érdekeltség nyomása, hatása is.

Azt hiszem, azért születik minden dolgozatom a test körüli témában, mert sokféleségével, kultúránként megjelenő gazdagságával nem tudok betelni, összefüggésrendszereire minden apró élmény esetében, minden szakmai-szakirodalmi kitekintésnél szinte végtelen számú válaszlehetőséget találok. Ez a dolgozat a nepáli kitekintésről szól. Kitekintésről annyiban, amiért magam nem vagyok nepáli és nem lehetek a leghőbben vállalt azonosulás esetén sem hindu családanya, sem beavatására váró gyermek, így pusztán a résztvevő szemlélődést vállalhatom, ami aligha lehet néhány hónap alatt mélyebb, mint időleges kitekintés a saját kultúrámból és vendég-szerep egy befogadó kultúrában. És kitekintésről szól dolgozatom annyiban is, amely vonatkozásokban saját személyem a kutatott közösség számára jelenthette egy másik világra rálátás élményét, a saját helyi kultúrájukon kívüli "más világok" alkalmi "felfedezését" is.

Nem lehet (vagy nem érdemes) úgy beszélni egy folyamatról, egy országban zajló kutatói résztvevő megfigyelésről, ha nem vagyunk tisztában az ország alapvető tulajdonságaival, mint például földrajzi helyzete, történelme, vallása. Különösen indokoltnak látszik ez olyan ország esetében, mint Nepál, egyrészt mert hosszú ideig volt elzárt a szélesebb világ, és különösen a magyar kutatók előtt, másrészt, mert hazánktól való távolsága miatt nem feltétlenül ismerjük ennek az országnak adottságait. A dolgozatban ezért első fejezetként Nepál földrajzi sajátosságainak a másodikban pedig Nepál történetének néhány lényeges momentumára térek ki, majd a bevezetést követően az antropológiában meghonosodott test-elméletekről, legfőbb gondolatokról foglalok össze számos lényegi momentumot, azután a saját megfigyeléseimet szeretném leírni, amelyek kint tartózkodásom alatt elsősorban a nepáliak test-használatára vonatkoztak. A deskriptív blokk végén egy férfivé avatási rítus elemzésében is a testükhöz való eltérő viszonyulásukat igyekszem bemutatni.

A dolgozattal párhuzamosan születő szakdolgozattal átfedések figyelhetők meg, bár a két dolgozat inkább funkcionál egymás kiegészítéseként, mintsem formális vagy méretbeli hasonlóságai alapján egymás részei lennének. Bizonnyal érdekes (vagy érdemes) lett volna itt messzire vezető kitérőket tennem a térség szakrális néprajzának bemutatása irányába, vagy az orvosi antropológia, mint a kulturális antropológia alkalmazott tudományaként tekinthető, az egészséggel kapcsolatos problémák kultúraközi összehasonlító területeként ismert tudományterület felé elágaztatnom a saját tapasztalat, az emberi társas kapcsolatok kölcsönhatásaira vonatkozó megfigyeléseim összességét, esetleg a vallásantropológia kínálkozó irányát követnem. Azonban mindezt „ráolvasásnak", a látott és regisztrált helyzetektől idegen nézőpontnak kellett volna tekintenem, s bizonnyal dolgozatom olvasói, bírálói is akként minősítenék. Maradtam ezért inkább azon a szűkebb mezőn, ahol viszont inkább azok hangján szólhatok, azok tanúja lehetek, akikkel kutatási témakörömben találkoztam, és akiknek máig (és ezután is) hálás lehetek tapasztalataim gazdagodásáért. Ugyanezért kerültem a dolgozatban az anyasággal és gyermekneveléssel kapcsolatos biológiai, pszichés, szociális és kulturális szempontok komplex feldolgozását, amelyek nagy részét szakdolgozatom tartalmazza majd.