A francia politikatudomány befogadtatása Magyarországon /főként az 1960–90-es években/A francia politikatudomány befogadtatása Magyarországon /főként az 1960–90-es években/

Bevezetés

Mindjárt a címadás és első gondolati képzet nyomán kiderülhet mindenki számára, hogy az igényes és napjainkig húzódó monografikus feldolgozás kitartó hónapokat venne igénybe az összegzés terén, továbbá magvas előtanulmányokra szorítana és politikatörténeti vagy politikai gondolkodástörténeti búvárlatokkal járna együtt, ezért korántsem egyszemélyes munka. Nem lévén erre merészségem, s tudván tudva, hogy a már eddig elvégzett politikai gondolkodástörténeti áttekintések mire jutottak, kénytelen vagyok redukálni vállalásom tartalmi határait egy elnagyolt vázlatra, amely épp elfér a kapott terjedelmi keretek között. Így a Tisztelt Olvasó előzetes elnézését kell kérnem, amiért a teljesség helyett töredéket, az impozáns áttekintés helyett cikkcakkos kanyarokat, minden alkotó és minden vonatkozó gondolatmenet fölidézése helyett csupán széttartó formába foglalt esszét kínálok. A jelentéshátterek, olvasatok és interpretációk köre ugyanis már önmagában is meghaladná e tanulmány formában átölelhető tudástartományt, s akkor még elmaradt a hatástörténet, a politikai közgondolkodásba átkerült fogalmak befogadásvizsgálata, a társ-diszciplínák (pl. politikai szociológia, választáskutatás, elitkutatások, politikai pszichológia, államigazgatási jog, tudásszociológia, nyilvánosság- és választáskutatás, politikai struktúra- éseurópai integrációs kutatások, regionalizmus, nemzetpolitikák, strukturalizmus-és szocializmus-viták, egzisztencializmus-interpretációk, stb.) felé átívelő kölcsönhatások föltérképezése, illetve számos további tudományterületi kölcsönkapcsolat tanulmányozása. Egyszerűbben fogalmazva: úgy tekintem, hogy a hazai politikatudomány szellemiségében az alapvetően angol orientációjú oktatói érdeklődés dominál(t), de a részben német (Pokol Béla, Szabó Máté, Szabó Márton), olasz (Széll János) politikaelméleti írások hatása idővel kiegészült a francia társadalomtudományok, ezek közt kiváltképp a politikatudományi tudás átvételével, oktatásba emelésével és interpretációs horizontjának szélesedésével. Alábbi vázlatom tehát ez utóbbi kört fogja át lazán, készséggel megengedve további értelmezési kísérletek lehetőségét a részkérdések kidolgozóinak.



A teljes szöveg letöltése...