Az etnikai identitás, mint társadalmi bélyeg

       Sok kutatót - s ezen belül is különösen sok kulturális antropológust - foglalkoztatott már etnikai csoportok kulturális egységként való meghatározásának, etnikai határok megrajzolásának a problémája. A kulturális és más "objektív" vonások elterjedését általában mindig is empirikus evidenciaként kezelték, amelyre aztán megközelítéseiket építették. Efféle adatok elemzése elláthat minket statisztikai és egyéb elterjedési mutatókkal (amennyiben egyformán értelmezzük az egyes jellemzőket), és megmutathatja, hogy a vonás gyakorisága milyen korrelációban áll a nevezett csoporttal. Ha egy etnikai csoport mégsem fedi teljesen a megállapított sajátos gazdasági formát, vagy nem rendelkezik szilárd politikai rendszerrel, akkor valószínűleg átmeneti zónával van dolgunk, azaz ilyenkor nem tudjuk pontosan meghúzni az etnikai határt. Maguknak az ott élő embereknek szemmel láthatólag még olyan térségekben sem okoz nehézséget az etnikai hovatartozás megállapítása, ahol nagyfokú "homogenitást" (vagy inkább objektív vonások inszignifikáns elterjedését) állapíthatjuk meg. Mégis kimutathatóak az etnikai elkülönülésnek bizonyos jelei mindenekelőtt az ott lakók gondolkodásában, valamint az emberek egymás közti általános viszonyában. (Nadel 1947, Garvin 1958, Moerman 1965)