A városi élet felfogása - A chicagói hagyományA városi élet felfogása - A chicagói hagyomány

            A szociológusok számára a „chicagói iskola" egyfajta kivetítő eszköz – az arról készült leírások legalább annyit elárulnak a leírást készítőkről, mint amennyit magáról a jelenségről. Vagyis, hogy hogyan „néz ki" a Chicagói Iskola1 és az ezzel kapcsolatos érzések tükrözik az egyéni megfigyelő szociológiai érdeklődését, nézőpontját és preferenciáit. A Rorschach-teszt analógiáját követve megfigyelhetjük, hogy míg sokan konzervativizmust látnak a Chicago-tintapacában, mely követőit érzéketlenné tette a lényeges tapasztalattól független politikai és gazdasági változók iránt (Farberman, 1979; Gouldner, 1970; Schwendinger, 1974), addig mások számára liberalizmust sugall, mely szociálpolitikai kutatásokhoz és szociális reformtörekvésekhez vezetett (Carey, 1975; Fisher és Strauss, 1978; Hunter, 1980). Bizonyos kutatók számára a tintafolt termékeny áramlatként folyamatosan vált a múltból a jelenbe (Faris, 1967; Hunter, 1980; Short, 1971); mások szerint az áramlat modern részei stagnálóak vagy rontottak (Castells, 1976a, 1976b; Walton, 1980). Ha szóasszociációs analógiára váltunk, hasonló teszteredményekre jutunk. Ha megkérdezünk egy tudóst, milyen szociológiai szakterületre gondol először, ha a „Chicagói Iskola" kifejezést hallja, a válasz terepmódszertan, egy másik humánökológiát fog mondani, megint mások deviancia- és szociális problémák vizsgálatát, illetőleg közösségvizsgálatot, és így tovább, mind mást és mást a rengeteg eltérő nézőpont szerint.
            Ezen írásban nem kívánok sem szélesebb sem korlátozottabb képet adni, mint kollégáim. A Chicagói Iskola, ahogy én látom, olyan, mint amilyennek ők látják – Thomas Wolfe-parafrázissal élve – „az egyetlen, amit magammal hozok ... kialakult és kiszínezett és nem változtathatja meg semmi, amit korábban éreztem és gondoltam róla." Nem tág vagy összehasonlító értelembenszeretnék a Chicago hagyományra összpontosítani, hanem magára az hagyományra – ahogy én látom, összefüggésben azzal, hogyan látjuk az urbánus életet – ahogyan szerintem kellene. Pontosabban az érdekel, hogy mit és mit nem mutatott meg nekünk a Chicagói Iskola arról, hogy minek van jelentősége a város szociális berendezkedésében és szociálpszichológiájában.

A teljes szöveg letöltése...