Elemzési kísérlet a kolozsvári lakosok  fogyasztói szokásairólElemzési kísérlet a kolozsvári lakosok fogyasztói szokásairól

                Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban természetes gyakorlattá vált és a kormányok gazdaságpolitikájának egyik pillérét jelentik a lakosság életmódjának, életszínvonalának elemzésére irányuló megfigyelések, elemzések. Az életmódkutatásnak több ága fejlődött ki, több útja, módja van a részterületek alaposabb elemzésének (Ékes, 2002). Az életmód, életszínvonal elemzésének egyik módja az életkörülmények, jövedelem szerkezetnek, kiadások struktúrájának, fogyasztásnak a feltárása. A fogyasztás vizsgálata a nyolcvanas évek végétől került a társadalomkutatók érdeklődési körébe, hiszen egyre inkább nyilvánvalóbbá vált, hogy a fogyasztás nem egyszerűen az újratermelés funkcióját tölti be, hanem társadalomszervező erővé lett. A fogyasztás élménye pedig összeköti az egyént a társadalommal (Miles, 1998). Az egyének fogyasztási döntései nem csupán racionális döntések, hanem társadalmilag beágyazottak, és a fogyasztás nem csupán a szükségletek kielégítését szolgálja, hanem erősíti a státust, demonstratív jellege van, és identitást konstruál (Hetesi, 2004). A fogyasztói modellek feltérképezésével lehetőség nyílik nemzetközi összehasonlításokra, a fogyasztói társadalom sajátos formájának feltárására (Horváth, 2002). Továbbá az életszínvonal és a fogyasztás a gazdasági rendszerek és nemzeti gazdaságpolitikák sikerének egyik legfőbb mércéje (Vörös, 1997).
                Nem kétséges, hogy a jövő társadalmának megismerésére az egyik fontos kutatási területet jelentheti a fogyasztás vizsgálata. Azok a tendenciák, melyek napjainkban tapasztalhatók vélhetően tovább erősödnek majd, és még hosszú ideig a fenntartható gazdasági növekedés forrása a fogyasztás lesz, ezért a társadalom szerveződését, és ezen keresztül a gazdasági életet a fogyasztási trendek alakulása befolyásolja (Hetesi, 2004). Az elmúlt évtizedben modernizálódott a fogyasztás módja, az önkiszolgáló üzletek megjelenésével, most már maguk a vásárlók döntenek, megváltozik a vásárlás élménye is, a kirakatok a városok alapvető elemeivé válnak (Horváth, 2002). A háztartások fogyasztási hajlandóságának, megtakarításainak ismerete szükséges annak előrejelzéséhez is, hogy a jövedelmek emelkedése mennyiben fog többletfogyasztásként megjelenni a piacon (Tóth–Árvai, 2001). A fogyasztási és megtakarítási hajlandóság különbségeket mutat az egyes társadalmi csoportokban, így tanulmányunk célja meghatározni a kolozsvári lakosság körében fellelhető fogyasztói csoportokat, ezáltal felfedni, hogy a többletfogyasztás melyik csoportra, csoportokra jellemző, hiszen megnőtt a piaci igény arra, hogy a tipikus fogyasztói célcsoportok azonosíthatók legyenek. Tehát jelen írásunk célja anyagi fogyasztás szempontjából elkülöníteni a kolozsvári lakosok fő fogyasztói csoportjait, hiszen a fogyasztás a szolgáltatói-információs társadalomnak fontos összetevője, a fogyasztás révén fejeződnek ki nyilvánosan is a hierarchikus és nem hierarchikus jellegű társadalmi különbségek (Fábián et al, 2000). 
            A rendszerváltás után, a nagyipari termelés átstrukturálódása következtében, a gyárak bezárásával, tömegesen bocsátották el a munkásokat, akiknek a szakértelmiséggel ellentétben az új körülmények között piacosítható, hasznosítható tudásuk nem lévén, sokkal nehezebben találtak újra munkahelyet. 1989 után tehát lényeges változások történtek, kialakult egy erősen differenciált munkaerőpiac, ahol a tercier szektor erősödött mindinkább fel, megkövetelve ez által a magasabb képzettséget. Ennek következtében a munkásosztály, illetve az általa birtokolt szakértelem elértéktelenedett, perifériára szorítva ezt a réteget. A rendszerváltást követően a fenyegető munkanélküliség és az alacsony reálbérek napjainkban is erős strukturális kényszerként határolják be a munkások életmódját. Tulajdonképpen a vizsgált dimenziók mentén arra fókuszálunk, hogy hogyan alakultak a fogyasztói szokások a rendszerváltást követően a kolozsvári lakosság körében, hogyan alkalmazkodtak a mai modern fogyasztói társadalom kialakulásához, hogyan gazdálkodnak jövedelmeikkel, milyen költségvetési struktúrával rendelkeznek, mekkora a jövedelmi feszültség, milyen fogyasztói viselkedéstípusokat alakítottak ki, ezáltal képet alkothatunk a jellemző életszínvonalról is.

A teljes szöveg letöltése...