Felmenők, szociológia és összehasonlító elemzés

                  Professzor Keesing válasza a felmenők (Ancestors) tekintélye témában írt cikkemre számos további érdekes kérdést vet fel. Miközben egyetértek azzal, hogy nagy hangsúlyt helyez a fogalomalkotásra, ami segíti az összehasonlító elemzést, itt arra szorítkozom, hogy azokat írjam le, amiben nincs egyetértés közöttünk.
                 Keesing elemzése nagyban nélkülözi a szociológiát.  Ezalatt azt értem, hogy mellőz olyan fontos tényezőket, mint a demográfia, a társadalmi kapcsolatok és a szervezett csoportok eredete. Amikor Fortes Tallensit tanulmányozta, annak lakossága 45 000-t is meghaladta és továbbra is gyorsan növekedett, és területe, melyet generációk  óta műveltek sűrűn lakott volt. Keesing úgy írja le a Kwaiot, mint amelyek "apró,… szórt településekből álltak és gyakran változtattak helyet" (1970: 755). Mindössze 3000 Kwaio maradt meg a belső hegyekben, a gyarmati uralom által előidézett elnéptelenedés és elvándorlás miatt – amiket meg tudott figyelni. Szemben Keesing állításával, miszerint a Kwaio társadalmi szerveződése "meglepő módon változatlan maradt", megjegyzendő, hogy már régóta több Kwaio él a tengerparton, mint a belső hegyekben, sokan dolgoznak közülük vállalati és állami alkalmazottként. Ezek a különbségek két dolgot érintenek. Elsőként: Fortes tanulmányozta Talelandet, azt a még élő települést, amely folyamatosan néz szembe külső és belső problémákkal, állandó átalakuláson megy keresztül, mind kulturális, mind társadalmi értelemben, engedve a társadalmi együttélés követelményeinek. Keesing egy Kwaiot tanulmányozott, amelynek tradicionális kultúrája jóval túlélte tradicionális társadalmi szerveződését (habár a misszionárius tevékenység és a külső beavatkozások maradandó hatással bírtak). Másodszor: Fortes megfigyelése szerint a legfőbb kérdés a Tallensi szempontjából, hogy fönn tudják tartani a határokat, melyek biztosítják számukra a speciális társadalmi, gazdasági jogokat.