Az ideológia szerepe a Balkán antropológiájának kutatásábanAz ideológia szerepe a Balkán antropológiájának kutatásában

   Balikci professzor úttörő vállalkozása, a Szövetség a Balkán Antropológiájáért egyre nagyobb támogatásban részesül. A professzor és munkatársai csak elismerést érdemelnek a kiváló konferencia összehívásáért, melynek sikere szintén az ő odaadó munkájukat dicséri. Erőfeszítéseiknek köszönhetően számos résztvevő gyűlt össze, hogy megvitassa a társadalomtudományi kutatómunka jelenét, múltját és jövőjét a tágabb értelemben vett balkáni régió területén. A megvitatandó kérdések a következők voltak: Melyek az antropológiai kutatómunka lehetséges útjai az eljövendő években? Mik a lehetőségei? Hogyan lehet a legjobban kihasználni a jelentősebb előzményeket és a különböző fajtájú regionális örökségeket?
   Ez volt a negyedik alkalom, hogy otthonukban találkozhattam bolgár szakemberekkel, és bár élveztem a jelenlevő fiatal tudósok odaadó érdeklődését, a tekintélyes szófiai intézetek akadémikusainak távolléte sajnálattal töltött el. Vajon vezető szakemberek miért nem válaszoltak a személyes részvételre és az ilyen fontos témával, mint az ideológiának a regionális kutatásokban betöltött szerepével foglalkozó tanulmányok elkészítésére felszólító meghívásokra? Hát van-e, ami ma ennél aktuálisabb, tanulságosabb és konstruktívabb? Távollétükkel mindannyiunkat veszteség ért: az állam alkalmazásában álló professzorok hozzászólása számos alkalommal hasznos lett volna az eszmecsere során, melyet a megbuktatott bolgár uralkodó elit utasítására végzett néprajzi munkáról folytattunk. A központi irányítás negyven éve és az állampárt kutatási eredmények fölötti kizárólagos rendelkezési joga, a múlt és a jelen morális struktúráinak merev interpretációja beható elemzést érdemel, főként azok részéről, akik túlélték az egyeduralmi rendszert és bukását. A nyugati önhittség különféle megnyilvánulásai és az általános felelősség hangoztatása nem nyújt túl sok segítséget annak megértésében, hogy hogyan jöttek létre az itt egykor fennálló állapotok, és hogyan alakult ki a dolgok jelenlegi állása. Minden antropológus tanulhatott volna a tekintélyes tudósok korábbi tevékenységükről szóló előadásaiból. A találkozó számos alkalommal hallhattuk, hogy a folklór manipulációja, a szocialista hazaszeretetre való nevelés, a vallástalanított néprajz és a hagyományon alapuló szertartások átalakítása milyen komoly feszültségeket okozott számos kutató és a szélesebb bolgár társadalom számára. Ezt leginkább azok szenvedték meg, akik időnként szembeszálltak a kulturális vezetés stratégiájával, és az egész hidegháborús korszakot uraló, a marxizmus és a kapitalizmus szembenállásán alapuló állami ideológia helyett más nézőpontból kiindulva kutatták az empirikus adatokat.

A teljes szöveg letöltése...