Hagyomány és változás a karácsonyfalvi gábor közösség életében

 1.1      A kutatás témája és a választás indoklása:

A helyszín, ahol a kutatást végeztem: az erdélyi Nyárád menti Karácsonyfalva, mely település Nyárádkarácson nevezetű község része.Kutatásom témája: Hagyomány és változás a karácsonyfalvi gábor közösség életében. Témaválasztásomat befolyásolta a kulturális antropológiai vonatkozású dolgozatom: Cigányok és halottaik Berhidán, melyben bemutattam, a halottak valójában nem is halnak meg a cigányok számára, hiszen láthatatlanul ott élnek közöttük. Szinte minden szokásuk visszavezethető a halottak tiszteletére, így szemmel látható formában való megjelenésük, csak nekünk „parasztoknak" tűnik hihetetlennek. Ők meggyőződéssel hisznek abban, hogy látható formában is megmutatkoznak. A szellemekben való hit kerül identitásuk középpontjába, s a halottak azok, akik összefogják a cigány közösséget, bár ez a magyar számára nem látható, viszont a temetkezések alkalmával mutatkozik meg, amikor népes tábor veszi körül az elhunytat.

Kíváncsiságomat és érdeklődésemet az a kérdés inspirálta, vajon változtatott-e az adventista vallás a gábor közösség hagyományain, és ha igen, mely területeket érintett ez a változás.

Továbbá, hogyan alakították át a Karácsonyfalván élő romák az életvitelüket a rendszerváltás után? Az országban, valamint a határon túli gazdasági tevékenységek kombinációjával a gáborok látványos tőkegyarapodást értek el. A Ceauşescu rendszer megbukása után, sokan külföldi utak megtételére vállalkoztak, ottani munkára, kereskedésre. Ebben a versenyhelyzetben a karácsonyfalvi gáborok gazdasági, társadalmi és felekezeti síkon jelentős mértékben hierarchizálódtak.

Bár korábbi szaktudományos kutatások léteznek, a téma sokakat foglalkoztat, úgy döntöttem, hogy érdemes e témával foglalkozni és feldolgozni.