A nihongozokuk japán nyelvű irodalma Tajvanon

          A nihongozoku ("japán nyelvűek törzse"), ill. nihongodzsin ("japán nyelvű ember") kifejezés azon, jelenleg 70-80 éves tajvaniakat jelöli, akik a japán gyarmati időkben születtek, japán nyelvű oktatásban részesültek a háború előtt és alatt, és ma is aktívan használják a japán nyelvet.  
           A nihongodzsinek számát ma körülbelül tízezerre teszik. Számuk, előrehaladott koruk miatt sajnos rendkívül gyorsan csökken. Japán nyelvűségüket megőrzendő az elmúlt évtizedekben irodalmi és nyelvgyakorló köröket hoztak létre. E körök célja, hogy nyelvi elszigeteltségükből kitörve, emlékeiket, érzéseiket a számukra legkézenfekvőbb formában, japán nyelven megörökítsék, s ha nem is gyerekeik, unokáik, de majd egy valamikori, eljövendő nemzedék számára elérhetővé tegyék.
           A japán nyelvi és irodalmi körök elsősorban irodalmi alkotások létrehozására, a japán nyelvtudás, fogalmazáskészség stb. csiszolására jöttek létre, azonban rendezvényeik (és a résztvevők versei, esszéi) a tajvani identitás - nem feltétlenül szándékos - megformálásának, a kontinens kultúrájától való elkülönülés-elkülönítés aktusaivá is válnak. A közösségek rituáléi, a versírók versenyei, nem a domináns mandarin (a kínai pekingi dialektusa) nyelven, de még csak nem is a szigeten jelenleg revitalizálódó tajvani, vagy hakka nyelveken (avagy kínai dialektusokban), hanem a korábbi gyarmatosítók nyelvén, japánul zajlanak.
           2004-ben a nihongodzsinek három tajpeji japán irodalmi csoportosulásában végeztem?terepmunkát. Mindhárom csoport hagyományos, de stílusában eltérő japán versek írásának szentelte magát. Kutatásomat elsősorban a verstalálkozóik lefolyására, a tagok verseire, a gyűjteményes kötetekre, a nihongodzsinek által írt esszékre, visszaemlékezésekre, illetve a tagokkal készített beszélgetésekre, interjúkra alapoztam.
Egy ilyesfajta Tajvan-kutatás természetesen besorolható a posztkoloniális kutatásoknak azon áramlatába amelyhez nemcsak az antropológia, de az irodalomtudomány, történettudomány stb. is csatlakozott az elmúlt időszakban. A kutatás során a tajvani identitás problémáival, az elmúlt évszázad és Tajvan kilencvenes évek után demokratikus átalakulásával is foglalkoztam, amely a kilencvenes években került a társadalomtudományi, történeti kutatások homlokterébe. Ebben a tanulmányban elsősorban a tajvani japán irodalmi hagyományokat kívánom bemutatni.