Udvarhelyi Éva Tessza: Vándorok kultúrák között – Interkulturális tanulásról külföldre készülő fiataloknak

       Interkulturális tanulás és a kultúra, ezek lennének azok a fogalmak, amelyekkel tematikusan körülírhatnánk a könyvet. Érdeklődéssel belekukkantva a kötetbe, sokat látott szavak ezek, melyek elsőre azt az érzést kelthetik a kíváncsiskodó olvasóban, hogy a könyv nem több, mint egy hangzatos cím alatt megjelenő, fiatalokkal készített interjúkötet és e két varázsszó segítségével az interjúkban megjelenő személyes élményeket a tudomány köntösébe szeretné bújtatni a szerző.
       Élménybeszámolókból szerkesztett brosúra vagy egy kulturális antropológiai mű Udvarhelyi Éva Tessza első nagy műve? – merülhet fel az olvasóban a kérdés, legyen ő akár egy érdeklődő kíváncsiskodó, az első útjára készülődő, vagy kultúrákat végigjárt és már önmagát megtalált vándor. Honnan, hova utaznak és mi a célja ezeknek az embereknek? A könyv végére sem szilárdul egyetlen kézzelfogható indokká, hogy a szegénységből vagy a konfliktusok elől a jólétbe, vagy a békébe tartanak. Vándorok ők, akik számára az út maga a cél. És valóban, helyesen szól a költő, mert a kötetben mindegyik megszólaló több lett, az útja végén. Individuálisan teljesebb, a világra nyitottabb és azt jobban értő. A lelki gazdagságot érzékelve, a kötetben mindegyik megszólaló említi is, még ha ezt nem is ilyen kifejezetten, már-már bántóan egyértelműen fogalmazták is meg. Ők a „más" szót használták, érzékeltetve a különbséget.