Alexander Francis Chamberlain (Kenninghall, Norfolk, Anglia, 1865. január 12. – Toronto, Kanada, 1914. április 8.) kanadai antropológus Angliában született, szüleivel gyermekkorában költöztek a tengerentúlra: először az Egyesült Államokban telepedtek le, később Peterborough-ban, Ontario tartományban éltek.

Chamberlain modern nyelveket tanult a Torontói Egyetemen; 1886-ban szerzett BA fokozatot. Az egyetem elnöke, Sir Daniel Wilson hatására érdeklődése mindinkább az etnológia felé fordult. Kiemelt figyelemmel tanulmányozta egy algonkin törzs, a scugogi mississaugák (Mississaugas of Scugog) nyelvét és szokásait. 1889-ben kapott MA fokozatot.

1890-ben a Clark Egyetemre ment a Massachusetts állambeli Worcesterbe, ahol folytatta kulturális antropológiai tanulmányait és kutatásait. Különös figyelemmel fordult az antropológia nyelvészeti aspektusai felé. 1891-ben – Sir Daniel Wilson ajánlásával – a Brittish Association for the Advancement of Science támogatásával Brit Kolumbiába utazott, ahol a kutenáj indiánok kultúráját tanulmányozta. Doktori kutatásait Franz Boas irányítása mellett végezte. Disszertációjának témája a mississauga indiánok nyelve volt. 1892-ben, az Egyesült Államokban az elsők között szerezte meg doktori (PhD) fokozatát antropológiából a Clark Egyetemen. 1892-től előadó, 1894-től adjunktus, majd 1911-ben az egyetem teljes állású professzora lett.

Az amerikai indián nyelvek szakértője volt. Főbb kutatási területein, a kutenáj és algonkin nyelveken kívül széleskörűen tanulmányozta az indián nyelveket. A dél-amerikai nyelvészeti problémákról írt műveit mai napig mérvadónak tekintik. Haláláig részben tudta befejezni többéves munkáját, a dél-amerikai bennszülött nyelvek terjedési térképét, illetve kutenáj szótár- és nyelvtankönyvét, amelynek első része kéziratban maradt az utókorra.

A teljes szöveg letöltése: Chamberlain_150