Eljött a Nagy Ünnep. A muszlimok áldozati ünnepe, amelyet a zarándoklati hónap tizedik napján tartanak, mikor Mekkában a zarándokok levágják az áldozati állatot.

Magyarországon már évek óta a Nagy Ünnepet a pesti Lurdy-házban tartják a szunnita muszlimok. Ez a helyszín csupán egy kényszermegoldás: a magyar iszlám közösségeknek nincs olyan nagy központjuk, mecsetük, ahol megrendezhetnék az ünnepet, mivel ilyenkor több ezer muszlim gyűlik össze, hogy együtt imádkozzák az ünnepi imát, valamint meghallgassák az utána következő ünnepi beszédet.

A Kis és Nagy Ünnepet a két legnagyobb magyarországi iszlám közösség, az Iszlám Egyház, és a Magyarországi Muszlimok Közössége (MME) felváltva rendezi: rendszerint az Iszlám Egyház rendezi a Ramadan utáni Kis Ünnepet, az MME pedig a Nagy Ünnepet, mindkettőt a Lurdy-házban.

A két ünnep a magyarországi muszlimok életében fontos közösségi esemény, pontosabban a két legfontosabb közösségi esemény. Sokan csak az ünnepek alkalmával találkoznak egymással, szinte kizárólag e két alkalommal jön össze a teljes magyar szunnita muszlim közösség. A vallás előírása szerint az ünnepen meg kell jelenni, hacsak nem akad valakinek valami nagyon fontos dolga, illetve nem tartja vissza betegség. Az ünnep előtt a mecsetekben rendszeresen hangoztatják, hogy mindenki jöjjön el, és hozza magával egész családját, feleségét,[8] gyermekeit is. Aki dolgozik, jellemzően vagy szabadságot vesz ki erre a napra – amennyiben hétköznapra esik –, vagy az ünnepi ima és beszéd után rögtön munkába megy. A gyerekek is részt vesznek az ünnepen, ők ezen a napon általában nem mennek iskolába, óvodába, erről a legtöbb szülő már az ünnep napja előtt tájékoztatja a tanárokat.

A teljes szöveg letöltése Pdf formátumban: SzentagotayRita – Nagy Unnep