- Bevezetés
Tanulmányom a zsidó vallásgyakorlásnak egy olyan ágával foglalkozik, melyben az alapvető rendelkezések már meghatározottak, viszont kapcsolódik hozzá számos hagyománybeli utasítás és egyéni döntésekből eredő cselekedetek. Írásomban a zsidó vallás étkezéssel és ételekkel kapcsolatos előírásait vizsgálom. Az étkezések azok a momentumok életünkben, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen nélküle az emberi lét nem tartható fenn. Ezt összeegyeztetve bizonyos vallási előírásokkal nagy odafigyelést igényel. A kasrut megmutatja, hogy tud egy egyszerű mindennapi dolgot, egy fizikai aktust szellemi magaslatokba emelni.
A hit iránti elhivatottságot jelzi a megfontolt táplálkozás. Ez a tudatosság keltette fel a figyelmemet és tett érdeklődővé a témával kapcsolatban. Én is fontosnak tartom a tudatos táplálkozást, amit követek és ezzel saját magamnak is szabályokat állítottam fel. Ezért nagy kíváncsisággal vetettem bele magam annak a mindennapi életformának a tanulmányozásába, amit a vallás iránti elköteleződés, a hit diktál. Ez a fajta elhivatottság és vallási meggyőződés az, amely különbözőségre ad okot. A legalapvetőbb különbségek, melyek megjelennek a mindennapi életben azok, amelyek egyértelművé teszik az eltérő életmódot másoktól. A meghatározott étkezési törvények betartásával még közelebb hozza egymáshoz a zsidóságot és különbözteti meg más vallású népektől.
A kóser konyha, a kasrut az, amelyet már az Írott Törvény is tartalmaz, kiegészítve a Szóbeli Törvények téziseivel. Leírja, mik azok az ételek, amiket el lehet fogyasztani, ezt mely módon lehet véghezvinni. Isten a zsidó népet határozta meg a kiválasztott népnek. Feladatuk, hogy az Úr által előírt törvényeket betartsák. Kifogástalan zsidó nem lehet senki a Tóra előírásainak betartása nélkül. A Tóra, más néven a Pentateuchus, mely Mózes öt könyvét jelöli. Ebben találjuk Isten kinyilatkoztatását, amely a zsidók számára írt szabályokat tartalmazza. Alapvető feladat, hogy a kiválasztott nép tanulmányozza a Tórát, így kerülve közelebb a Teremtőhöz. Egyik interjúalanyom ezzel kapcsolatban megosztott velem egy viccet: „A zsidó férfi megy a rabbijához és megkérdezi tőle, hogy dohányozhat-e Tóra olvasás közben. Mire a rabbi felháborodva válaszolja, hogy tanulás közben csak a műre szabad koncentrálni, semmi nem vonhatja el a figyelmet. Másnap megint megy a férfi a rabbihoz és megkérdezni, hogy amikor dohányzik olvashatja-e a Tórát. Mire a rabbi lelkesen válaszol, hogy a Tórát bármikor szabad olvasni.”
Fontosnak tartom ismertetni a Tórában megfogalmazott kóser táplálkozás alapvető törvényeit. Ezek értelmezéséről számos vita is kialakult, ezáltal létrehozva a Talmudot, amely a törvények magyarázatrendszereként funkcionál. A zsidóságon belüli irányzatok vitatkoztak a különböző írások jelentésén, ezért metaforikus történeteket és tanmeséket is tartalmaz a Talmud.
Az irányzatokban a zsidósághoz való tartozás alapján is különbséget lehet tenni. „A származás és felekezeti hovatartozás alapján tehát elkülöníthetők a zsidóságban stabilan beágyazott, a zsidósághoz kötődő, de már szekularizálódott és a zsidóságtól való végleges elszakadás útjára lépett csoportok.” (Kovács 2002:22) A különböző vallási irányzatok közül „egy stabilan beágyazott”,ortodox közösséget fogok ismertetni. Így talán az egyik legszigorúbban szabálykövető nézetet, a Chábád Lubavics mozgalom5 közösségének életmódját tanulmányoztam. Azért erre a közösségre esett a választásom, mivel korábbi tanulmányaim alatt megismertem a zsinagóga működését és már találkoztam az oda járó emberekkel, akik nagyon készségesen segítettek megválaszolni a bennem felmerülő kérdéseket.
Kutatási kérdésem, hogy a kóser törvények betartásával, és a Chábád közösség identitásán keresztül, mennyire élhető a mai Budapest, a Chábád Lubavics közösség számára. Ez a mozgalom 70 évvel a holokauszt6 után igyekszik megteremteni a zsidóság számára egy minden tekintetben kielégítő életformát. Megpróbálok válaszolni azokra a felmerülő kérdésekre is, hogy milyen lehetőségeik vannak ezen személyeknek a vásárlások lebonyolítására, alapszükségletek beszerzésére és olyan közösségi programok szervezésére, ahol az étkezés is szerepet játszik. Választ keresek arra, hogy miként tartható fenn egy olyan életforma, ami évtizedekre eltűnt Magyarországról és a kilencvenes évektől próbál újra működni.
Először ejtek pár szót a zsidó vallásról, majd ismertetem a haszidizmus kialakulását és elterjedését, majd a Chábád mozgalom megindulását és kibontakozását mind nemzetközi mind magyarországi szinten. Bemutatásra kerül a Vasvári Pál utcai zsinagóga, vezetősége és a középpontba helyezett közössége. Célom, hogy ismertessem a kasrut előírásait, és azok megjelenését a budapesti Chabad mozgalomban, napjainkban. Részletezem az étkezésre vonatkozó micvákat7 a Tóra alapján, és ismertetem az evés fontosságát a Chászid filozófia szerint. Ezt követően ismertetem kutatásomat és kitérek azokra a zsinagógához tartozó közösségi helyekre, ahol a táplálkozási és hozzá tartozó vásárlási szokások megjelennek. Majd leírom azokat a tapasztalatokat, amit interjúim és megfigyeléseim alatt gyűjtöttem. Igyekszem párhuzamosan végigvezetni a különböző tudományos tényeket, és velük együtt bemutatni a közösség életét és értékrendszerét.
A szöveg letöltése Pdf formátumban: Tompa Reka – Kosher
