Tóth Eszter Zsófia: Lady in black- magyarok, szexualitás, NDK

Egy este éppen vacsoráztunk, amikor csengettek. Nem vártunk senkit, a férjem nyitott ajtót. Rég nem látott gyermekkori barátja állt az ajtóban, egy nagyon csinos szőke nő karolt bele. Mint hamarosan kiderült, a hölgy, Ulrike, a felesége volt. B. Karcsi az NDK-ban dolgozott akkor már évek óta, ott ismerte meg. Kaptuk magunkat, és aznap este elmentünk az Európa Étterembe vacsorázni, táncoltunk is. Engem felkért Karcsi is, a férjem megforgatta a nagyon bájos Ulrikét is. Aztán évekig nem hallottunk Karcsiról, visszamentek az NDK-ba. Aztán egy szép napon esküvői meghívót hozott a posta: Karcsi második esküvőjére voltunk hivatalosak, a szép Ulrikét soha többé nem láttuk, az új menyasszony a nyomába sem ért.” – mesélte egyik visszaemlékezőm. A történet szimbolikusan megjeleníti a párválasztás, a vándorlás és visszavándorlás szépségeit és buktatóit is. Akárcsak azok a levéltári források, amelyek az NDK-magyar munkacsereegyezmény kapcsán az NDK-ban munkát vállalt magyarokról fent maradtak.

1967-1983 között államközi munkacsereegyezmény keretében közel 70 ezer magyar munkás és munkásnő dolgozott az NDK-ban : a legtöbben – 20-25 éves fiatalok – három évet töltöttek kint, azonban maradandó szerelmi és szexuális élményekkel tértek haza. Josie McLellan-nak az NDK-beli szexualitásról írt könyvéből (Love in the Time of Communism) is az derül ki, hogy az NDK állampolgároknak a szabadság kis köreit az állam nemcsak a nudizmus állami támogatásában engedélyezte, hanem a szabadabb szexualitásban is. Ennek oka a hivatalos diskurzus szerint az volt, hogy az NDK-t, mint fiatal német szocialista államot próbálta a korabeli pártvezetés versenyképessé tenni az NSZK-val szemben, mind életszínvonalban, mind gondolkodásban.

Úgy tűnik, a munkavállalás kommunikatív emlékezetének tere az NDK-s magyarok egyesülete. Virtuális közösségi terük az általuk készített honlap, melyen külön topikok foglalkoznak a szexuális élményekkel. A helynek kiemelkedő szerepe van az emlékezetben, ezt e kutatás során is tapasztaltam: az egykor kint dolgozók visszajárnak NDK-s városaikba, ott fákat emlékfákat ültetnek. Évente Magyarországon – legutóbb kétszer Balatonfüreden – találkozót is szerveznek.

Assmanni- értelemben véve – az eltelt közel 40 év miatt – versengő emlékezeti aktusoknak lehetünk tanúi, azonban a szexualitás megélésében konszenzus alakult ki: szabad időszaknak ábrázolták a visszaemlékezők, olyannak, amelyben szexuális kalandok is teret kaptak, de életreszóló szerelmek is szövődtek. Hipotézisem, hogy mivel időleges migrációról van szó, s migráció esetén az elbeszélőknek kiemelkedően fontos a társadalmi integráció sikerességének bizonyítása, a szexualitással kapcsolatos alkalmasak arra, hogy a sikerességet reprezentálják.

Forrásaim egyrészt terepmunkán Drezdában, Budapesten és Balatonfüreden az egykori munkavállalókkal készített interjúim, általuk írt novellák, készített fényképek és olyan fegyelmi tárgyalások jegyzőkönyvei, amelynek során a korabeli magyar hatóságok szexuális normasértés miatt küldtek haza magyar munkavállalókat. Mi számított normasértésnek? Volt-e fogamzásgátlás, ha igen, milyen formában? Mi számított macsó viselkedésnek? Milyen sztereotípiáik voltak egymásról?

Teljes szöveg letöltése: Toth Eszter Zsofia – Lady in black