Bevezetés

Nincs könnyű feladata annak az antropológusnak, aki első akar lenni társadalmában különböző kultúrák, közösségek, egy-egy társadalmi jelenség kutatásában. Szerénytelenül állíthatom, hogy én is erre adtam a fejem, amikor elhatároztam, hogy a Budapesten élő brazil bevándorlókról fogom írni a szakdolgozatomat. A kutatási téma meghatározása során többször is dilemmáztam azon, hogy eme dél-amerikai kultúrát milyen szempontok alapján lenne érdemes górcső alá venni. Hazánkban még gyerekcipőben jár a brazil közösség antropológiai szempontú kutatása, holott a Magyarországon élő brazil lakosok száma egyre növekszik. Éppen ezért a lehetőségek széles skálája tárult elém a kutatás tárgyát illetően, ebből a bőségből pedig végül saját érdeklődésemet szem előtt tartva döntöttem a dolgozat témája mellett.

Jelen írásban arról igyekszem átfogó képet adni, hogy miként „honosodott meg” a brazil karneváli szamba Budapesten. Először 2010 decemberében láttam szamba show-t egy brazilok által szervezett karácsonyi ünnepségen. A látottakkal kapcsolatban több kérdés is megfogalmazódott bennem, amelyekre az antropológia módszereivel próbáltam választ találni. Először is milyen motivációk miatt jönnek brazil szambatáncosok Magyarországra? És miért van „szüksége” a magyaroknak ilyen előadásokra?

Nem tartottam haszontalannak ezt a jelenséget egy nagyobb, globális folyamat részeként bemutatni, hiszen a szamba a világ legtöbb pontján ismert és közkedvelt műfaj, csakúgy, mint az annak teret adó brazil karnevál is (főleg a Rio de Janeiro-i változat), amelynek jegyében szerte a világban rendeznek karneváli mulatságokat. A felfedezhető párhuzamok miatt néhol utalni fogok a brazil kultúra másik közismert elemének, a capoeirának kontinenseket átszelő térhódítására is. Mivel Budapesten szoros szálak fűzik egymáshoz a szamba táncosokat és capoeira mestereket a közös fellépések miatt, sokáig fontolgattam, hogy talán érdemes lenne egyszerre vizsgálni ezen két elem magyarországi képviselőinek munkáját a kulturális szolgáltató szektoron belül. A kutatás előrehaladtával azonban rájöttem, hogy ez több szempontból sem lenne helyénvaló. Egyrészt mindkét művészeti forma önmagában is igen sok vizsgálandó kérdést vet föl, amely egy sokkal hosszabb és nagyobb lélegzetvételű kutatást követelne meg. Megemlítendő továbbá az is, hogy ebbe az úgynevezett szolgáltató szektorba nem csupán a szamba és capoeira, illetve egyéb afrobrazil táncok és harcművészetek tartozhatnának, de teljes nyugalommal idevehetnénk azokat a brazil személyeket is, akik például abból tartják el magukat, hogy a brazil konyha magyarok számára „egzotikus” ételeit készítik el megrendelésre. Jól látszik tehát, hogy egy igen komplex közösség részeként foghatjuk fel a szambatáncosok csoportját, akik több szálon kötődnek a többi részcsoporthoz, illetve az egész brazil közösséghez, mégis önálló egységként érdemes kezelni őket.

Mivel időközben kiderült, hogy senki sem professzionális táncosként érkezett hazánkba, felmerült a kérdés, hogy vajon mi vitte rá őket, hogy Budapesten mégis ez legyen a fő megélhetési tevékenységük. Vajon tekinthetjük-e a kultúrát, illetve annak egy sajátos elemét túlélési stratégiának a brazil szambatáncosok életében? Elképzelhető, hogy más körülmények között sosem fordítottak volna túl nagy figyelmet a szambára ezek a személyek? Ebben a kontextusban a tánc mint lételem szó szerint lesz értelmezendő. Ehhez kapcsolódva pedig érdekes volt megfigyelni, hogyan teremt kapcsolatot emberek között a közös cél és teremt közösséget a művészet, a tánc.

Tekintve, hogy bevándorlókról beszélünk, a migráció kérdésével is foglalkoztam a dolgozatomban. Elsősorban a transznacionalizmus, azon belül is pedig a kulturális transznacionalizmus témakörét érintettem. Az interjúk, beszélgetések során egyebek mellett az otthoni életkörülményeikről, a migráció okáról és a migráció otthoni megítéléséről is kérdeztem beszélgetőtársaimat.

A brazil bevándorlók egy meglátásuk szerint teljesen eltérő kulturális közegben próbálnak új életet kezdeni. Igyekeznek megfelelni a befogadó ország normáinak, a konfliktusok elkerülése végett próbálnak minél inkább elvegyülni, „láthatatlanokká” válni az új kulturális közegben. A brazil kultúra népszerűsítői ugyanakkor egy igen specifikus, mondhatni ambivalens helyzetbe kerülnek, hiszen miközben igyekeznek beilleszkedni, „braziloknak kell maradniuk”, hiszen abból élnek, hogy kultúrájukat reprezentálják egy európai országban. A dolgozatban többek között választ keresek arra a kérdésre, hogy ez a kettősség miként befolyásolja az identitásképzés folyamatait. Elengedhetetlen kitérnem a kulturális identitás kérdéskörére már azért is, mert egy olyan szimbólumot fogok vizsgálni, amely az egész világon az egyik legismertebb kulturális jegye a brazil népnek. Számomra alapvető fontosságú volt, hogy fényt derítsek arra, hogy a szamba valóban annyira jelentős eleme-e a brazil nemzeti identitásnak, mint amennyire az európai köztudatban él róla. Ezért az interjúk során igyekeztem részletesen is kitérni arra, hogy a beszélgetőtársaim életében milyen szerepet tölt be ez a tánc. Nem célom azonban a szamba műfajának történetét teljes részletességgel bemutatni, még kevésbé a szamba és a brazil kulturális identitás igen szövevényes kapcsolatának feltárása, amit Brazíliában is csak „mistério de samba” azaz a szamba misztériumaként emlegetnek. Nem is tehetem ezt, hiszen még maguk a brazil társadalomkutatók sem képesek egzakt választ adni sok ezen témával kapcsolatos kérdésre. A saját kutatásom szempontjából releváns történeti hátteret viszont igyekeztem minél teljesebben bemutatni.

Amint már korábban említettem, gyakorlatilag még nem született társadalomtudományi kutatás, amely a Magyarországon élő brazil bevándorlókról szólna. Azonban más tudományok területéről is csak egy munkát tudok megemlíteni, amely ezzel a témával foglalkozik, ez pedig Büki Noémi 2010-ben elkészített szakdolgozata, amely a bevándorlók új körülményeikhez való pszichológiai és szociokulturális alkalmazkodását elemzi. Mivel ezen közösség vizsgálatában még ilyen jelentős elégtelenség van, jelen dolgozat célja egyrészt a hiánypótlás, másrészt pedig a figyelem felhívása arra, hogy a brazil bevándorlók közössége számos kutatási témát rejt magában.

A teljes tanulmány letötése Pdf formátumban: VagottJudit-Brazil bevandorlok