Bevezetés — problémafelvetés
- Az indusztriális társadalom átrendeződésének, „posztindusztrialitásba” való átmenetének számos jele van. Az átmenet –talán legfontosabb– jellemzője, hogy megváltoznak azok a kategóriák, amelyek mentén a társadalom az eddigiekben megszerveződött. A hajdani, munkára, foglalkozásra épülő modell helyett új struktúra alakul(t) ki, melynek középpontja inkább a kultúra (az ízlés), a szabadidő területén, illetve a szabadidős tevékenységekben keresendő. A társadalom ily mérvű átalakulása ugyanakkor egyes fogalmakkal kapcsolatos, konkrét szemléletbeli átértékelődésekhez is vezet. Ilyen a „vidék” fogalmának átértékelődése a köz-, illetve a társadalmi gondolkodásban. A szemléletváltozást azonban mindaddig hipotézisként kell kezelnünk, ameddig egy kutatás kifejezetten arra nem irányul, hogy kimutassa azt, egy-egy konkrét esetben. Tanulmányomban erre teszek kísérletet a Káli-medencei turizmus egyes vonatkozásainak, illetve a Káli-medencei nyaralók egyes csoportjainak a Káli-medence „vidékére”, „arculatára” vonatkozó, mintegy húsz éve tartó konstrukciós törekvéseinek és stratégiáinak elemzésével.
0.1 A tanulmány egy, a Balaton-felvidéki Káli-medence területén a JPTE BTK Kommunikációs Tanszéke által, Béres István és Szíjártó Zsolt vezetésével mintegy négy éve folytatott kutatásra épül, amelynek témája a turizmus kulturális rendszerként való jelenléte a Káli-medence területén. Ebbe bekapcsolódva azt igyekeztem megvizsgálni, hogy miképpen jelenik meg a Káli-medence mint „vidék” nyaralóinak felfogásában, hogyan próbálják meg valamiféleképpen befolyásolni a Káli-medence életét, s végül, hogy valójában mit eredményez folyamatossá váló jelenlétük. A kutatás során a nyaralóknak egy specifikus csoportjára koncentráltam: az ún. bebírókra. A bebírók közül is leginkább azokra, akik a szabadidejük eltöltésén túl is jelen vannak a Káli-medence életében.
0.1.1. A „bebírók” eredetileg városi, főként fővárosi értelmiségi- és művész-körökből kerültek ki, s látszólag viszonylag homogén csoportot alkotnak a helyi őslakossággal szemben. A kutatás során azonban felszínre kerültek azok a „törésvonalak”, amelyek mentén a bebírók megoszlanak, s sokszor konfliktusban kerülnek egymással. Így dolgozatom Káli-medencére vonatkozó része főként az ilyen, a bebírókat egymástól elválasztó pontokra épül.
0.1.2. A kiválasztott bebírók több csoportra való bontását követően aszerint tájékozódtam, hogy az egyes csoportok milyen véleménnyel és tevékenységi stratégiákkal, körrel rendelkeznek a Káli-medence életét illetően, hogyan próbálják azt befolyásolni a saját maguk értékrendje, illetve érdekeik szerint. Egyáltalán milyen értékek és érdekek ezek, honnan táplálkoznak, s végül hogyan hatnak ténylegesen a Káli-medence „arculatára”.
0.1.3. A kutatás folyamán különböző káli-medencei falvakban és eseményeken, rendezvényeken többszöri alkalommal végeztünk résztvevő megfigyelést; interjúkat készítettünk bebírókkal, helybeliekkel, valamint olyanokkal is, akik az előzőektől viszonylag függetlenként vannak, voltak jelen a Káli-medence életében. Forrásként használtuk továbbá a Káli-medencére vonatkozó kiadványokat; az itt élőkkel mások által készített és különböző folyóiratokban megjelent riportokat. Szintén forrásként felhasználhatónak bizonyult az a viszonylag nagy mennyiségű fotó-anyag, amit az előző egy év folyamán készítettünk a Káli-medence területén. A munkát nagy mértékben segítette az, hogy a kutatást többen végeztük párhuzamosan, így kellőképpen meg tudtuk osztani egymással tapasztalatainkat, s a külön-külön felgyűjtött anyagainkat.
A teljes szöveg letöltése Pdf-ben: Horvath Gergo – A Kali-medence videke
