Az előző fejezetben megtárgyaltuk a társadalom természetét, és rámutattunk, hogy a társadalmak működése függ az egyének vagy csoportok között kialakult kölcsönös viselkedésformák jelenlététől. Az ilyen kölcsönös viselkedésformák jelenléte esetén a szélsőséges helyzeteket szaknyelven státuszoknak – „statuses” – hívjuk.  A státus fogalma, csakúgy, mint a kultúra fogalma, két jelentéssel is bír. A státus, elméletben, egy pozíció egy bizonyos hagyományos rendszerben. Így abszolút helyes, ha azt állítjuk, hogy egy bizonyos egyén több státusszal is rendelkezik, lévén, hogy minden egyes egyén egyszerre több rendszerben (kifejezésében) is részt vesz. Egy egyén státusza mindazon státuszokat jelenti, amelyeket az egyén elfoglal. Az egyed össztársadalomban elfoglalt pozícióját mutatja. Ily módon Jones úr státusa, mint a közösség tagja a következő státusokból tevődik össze: János úr mint állampolgár, mint ügyvéd, mint metodista, mint Jones asszony férje, és így tovább.

A státus, az egyéntől eltérően, aki azt birtokolja, egyszerűen csak jogok és kötelezettségek összessége. Mivel e jogok és kötelezettségek csak egy médiumon keresztül nyilvánulhatnak meg ezért nekünk igen nehéz különbséget tennünk a státuszok és azon emberek között, akik azokat viselik, és gyakorolják azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek alkotják azokat. A kapcsolat egy egyén és viselt státusa között olyan, mint a kapcsolat egy jármű vezetője és az általa elfoglalt hely között. A vezető ülése a kormánnyal, gázpedállal és egyéb irányítóberendezéssel egy állandó tényező a mindig jelenlévő veszélyhelyzetek megoldásában, míg maga a vezető e helyzetekben cselekedhet nagyon jól vagy nagyon rosszul.

A teljes szöveg letöltése Pdf formátumban: Ralph Linton – Statusz es szerep

A szöveg másodközlés, eredeti forrás: www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/Tudomány…/Poltantro.doc

A szöveg kizárólag oktatási céllal használható fel!