Somodi Éva – A deszki szerb identitás kulturális antropológiai nézőpontból

  1. Bevezetés

Dolgozatomban a deszki szerb közösséget, s tagjainak identitását kívánom bemutatni, mellyel célom, hogy ismertessem a közösség kultúráját és hagyományait, vázoljam a település szerb lakóinak identitását meghatározó tényezőit, illetve szemléltessem a faluban tapasztalható interetnikus viszonyokat. Ezzel összefüggésben kutatásom során különös figyelmet fordítottam a kétnyelvűség, a kettős identitás és az asszimiláció jelenségeire, melyeket a fent felsorolt témakörökkel összefüggésben fogok ismertetni.

Kutatásom azzal a feltevéssel kezdtem meg, miszerint a Deszk településén élő szerb közösség erős identitástudattal rendelkezik, melynek meghatározó elemét képzi a szerb hagyományok ápolása, a vallás és a pravoszláv ünnepek megtartása, valamint a szerb nyelv ismerete, mindezek mellett pedig a közösség életében, valamint a szerb identitás megélésében jelentős szerepet tölt be a többségi magyar társadalom jelenléte, s a velük való kapcsolat, mely – ahogyan később a közösség egyik tagja fogalmazta meg – „többnyire békés alapokon” nyugszik. Feltételezésemet korábbi – bár felületes – ismereteimre alapoztam. Kutatásom megkezdése előtt többször jártam a településen, ahol mindenfelé kétnyelvű táblákkal és feliratokkal találkoztam, szerb beszélgetéseket halottam, ismertem a szerb hagyományőrző csoport tevékenységét és a környéken lakóként mindig is tudtam, Deszk egy szerb falu. Ráadásul a település alig 25 kilométerre fekszik a szerb-magyar határtól, ami feltételezésem szerint nagyban hozzájárul a közösség összetartásához, a szerb kulturális elemek megőrzéséhez és az identitás megerősítéséhez.

Vizsgálódásaim során olyan kérdésekre kerestem a választ, mint hogy hogyan képes egy kisebbségben lévő, a többségi társadalom által körülvett közösség megőrizni és fenntartani szerb identitását, melyek azok a kulturális elemek, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szerbséghez való kötődésben, illetve hogyan képesek nemzeti identitásukat továbbörökíteni, áthagyományozni gyermekeikre és unokáikra. Ezen témakörök boncolgatása mellett természetesen kutatásom elengedhetetlen részét képezte a település interetnikus viszonyainak feltérképezése, a két etnikai csoport együttélésének megvizsgálása, melynek keretén belül kíváncsiságom elsősorban a vegyes házasságok felé fordult. Vajon hogyan öröklődik tovább az identitás a vegyes nemzetiségű családok esetében, melyek azok a szerb, illetve magyar kulturális elemek, amelyek meghatározzák a gyermekek, valamint a család identitását, s a nyelv, mint identitáshordozó és közvetítő elem milyen szerepet tölt be? Dolgozatom következő oldalain ezekre a kérdésekre keresem a választ.

A fent felsorolt kérdéseket megválaszolva, írásom első fejezetében a település társadalmi-gazdasági szerkezetét, történetét, illetve az elmúlt évtizedekben végbement változásokat fogom röviden bemutatni, hiszen e tényezők szoros összefüggésben állnak a szerb közösség jelenlegi helyzetével. Ezt követően a vallás és etnicitás kapcsolatát kívánom elemezni, középpontba állítva a pravoszláv egyház szerepét a közösség egységének megőrzésében és a szerb identitás megerősítésében. Majd rátérek a deszki szerb identitás további meghatározó elemeire. Mivel az egyházhoz kötődő hagyományok életben tartását, vagy felélesztését elsődleges feladatának tartja a szerb hagyományőrző csoport, a vallás és a szerb ortodox egyház szerepének ismertetését követően elemezni fogom a hagyományőrzés szerepét a közösségi összetartásban és a szerb azonosságtudat fenntartásában. A csoport meghatározó szerepet tölt be a gyermekek és fiatalok szocializációs folyamatában, így ezt követően a szocializáció, azaz a szerbség továbbörökítésének folyamatait fogom bemutatni, kitérve a vegyes házasságok szerb identitásra gyakorolt hatásaira. A szocializáció során, különösen a vegyes nemzetiségű családok esetében érdekesen alakul a nyelv helyzete és szerepe, ennél fogva a következő fejezetben igyekszem reprezentatív képet festeni a szerb nyelv szerepéről és helyzetéről deszki közösségben, valamint a kétnyelvűség jelenségéről. Mivel a nyelv továbbörökítésére és a szerb közösség életére jelentős hatást gyakorol a magyar közösség jelenléte, ezt követően a település interetnikus viszonyait fogom szemléltetni, kitérve arra, hogy a magyar és a szerb közösség közti viszonyok hogyan vállnak láthatóvá a falu fizikai terein keresztül. Végezetül azt szeretném bemutatni, hogy a fent említett identitást meghatározó tényezők miként tükröződnek egy, a közösség által rendezett gasztronómiai fesztivál eseményein. Ezen témakörök minél részletesebb illusztrálásán keresztül szeretném lehetővé tenni a deszki szerb közösség identitásának, s az ezt meghatározó tényezők mélyebb megismerését.

A teljes szöveg letöltése Pdf formátumban: Somodi Eva – A deszki szerb identitas