Szijj Bettina – Testkép és identitás egy edzőterem férfi látogatóinak körében

Szijj Bettina – Testkep es identitas”A fizikai erőnek csak akkor van értelme (…), ha az embernek célja van vele. Máskülönben csak kellemetlen és zavaró, mint a szárnyak egy dodón.”

– Robert Sheckley

Bevezető

Hosszas gondolkodást követően a választásom a szépség és szexualitás kulturális mintáinak kutatására esett, mivel manapság társadalmunkban az egyének külső jegyei nagy hangsúlyt kapnak a filmeken, a médián és a nyomtatott sajtón keresztül. Úgy látom, hogy napjainkban fontos szerepet játszik a megjelenés, az első benyomás, a külsőről alkotott vélemény, a divat naprakész követése és a fürdőszobában a szépítkezéssel aktívan eltöltött idő.

Szakdolgozatom témájához fontosnak tartottam, hogy kutatást végezzek, egy közösséget mélyebben megismerjek és elemzést készítsek róluk, mindezeket szakirodalmakkal alátámasztva. Szerettem volna körüljárni, hogy egy közösség számára mit fed le a „szép”, a „vonzó” szavak jelentése és mi ennek a két kifejezésnek a kapcsolata, amit többet között közérthetősége miatt is egy igazán izgalmas társadalomtudományi témának tartok, hiszen feltételezhetően mindenkinek van véleménye az előbb említett kifejezésekről. A szakdolgozathoz választott témámnak megfelelően egy homogén csoportot kívántam vizsgálni, akik ismerik egymást, de befolyásoltsággal nem bírnak egymás felett. Szűkítve a témát, olyan személyeket választottam csoportomba, akik minden nap, de legalább heti négy-öt alkalommal edzenek edzőteremben, autodidakta1 módon vagy egy konkrét sportot megszállottként űzve. Fontosnak tartottam a nemi hovatartozás kiválasztását, ami végül a férfi nemre esett, mivel napjainkban már nem csak a nőkkel, hanem a férfiakkal kapcsolatban is egyre nagyobb teret kap a szépség és szexualitás vitatása, ami miatt tartottam egészen érdekesnek az ő vizsgálatukat. Az általam kiválasztott személyek mentalitásukban hasonlítanak egymásra, viszont mindegyikőjüknek más a „miértje”, a sporthoz, az edzéshez való hozzáállása és elszántságának mértéke. Megkérdezettjeim között szerepelt immáron ötszörös kick-box világbajnok, edzőterem tulajdonos és személyi edző egy személyben, Terrorelhárítási Központnál dolgozó kommandósi tisztet betöltő egyén, és az edzőteremben hét napból hatot tevékenykedő, hobbi önfejlesztő is.

Legfőbbképpen a „miért?” kérdésre szerettem volna irányítani a figyelmet, illetve a vizsgálatot is eköré építeni a további kérdéskörök mellett. Meg szerettem volna tudakolni, hogy ezek a merőben különböző és eltérő életszemléletet képviselő emberek milyen különböző okokból tartják ily módon karban a testüket.

Kérdéseim között szerepelt, hogy kire és mire szeretnének hasonlítani, kit tartanak példaképüknek, milyen világkép társul a testük fejlesztéséhez és milyen értékrendszer kapcsolódik ehhez, kit és mit tartanak szépnek, illetve létezik-e „tökéletes” a számukra, milyen szempontok szerint választanak maguknak párt, fontos-e a leendő vagy jelenlegi párjuk megjelenése, külleme és ez hányadik szempont az esetleges választásnál, melyeket részletesebben a kérdéskörökön belül fejtettem ki. Emellett igyekeztem rávilágítani az emberek különbözőségére és a manapság egyre növekvő tendenciával előforduló testképzavarra is. Felfedezhetőek-e különbözőségek, ha igen, akkor milyenek és mi a „miértjük”, van-e összefüggés a kutatottak elképzelései és a manapság gyakran megfigyelhető testképzavarral?

A XIII. kerületi, sokak által látogatott edzőtermet heti 1-2 alkalommal tervezem látogatni. A kutatás időtervének kezdetét október első hetétől kezdődően ütemeztem, egészen addig, míg egy szignifikáns eredményre nem jutok/jutottam. Korábban már kiválasztottam azt a hat személyt, akik szóbeli belejegyzéssel és az anonimitás feltételével részt kívánnak venni kutatásomban. Kutatásom lebonyolításához mélyinterjút, félig strukturált (előzetesen összeírt kérdésekre alapozott) interjút, illetve résztvevői megfigyelést választottam, mivel a kérdőíves kutatás nem tudja teljes mértékben lefedni ennek az életformának a sajátosságait, mert esetünkben már életformáról beszélhetünk, ami a kutatás folyamán szemmel láthatóvá válik. A megkérdezettjeim mind egy helyre, egy edzőterembe járnak, így könnyebb dolgom volt elérni őket és megfigyelni, kérdéseimmel feltartani. A legfontosabbnak tartottam, hogy a vizsgált csoportom tagjai önállóan, kevés „segítséggel” engedjenek be az edzőtermi életükbe, és a kérdéseim után már feszültségmentesen tudjanak akár beszámolókat tartani magukról s egyben életvitelükről, melyet dolgozatom előrehaladtával tágabb összefüggésekben értelmezni kívánok. Időt szántam a személyes beszélgetésre, egyenként, a vizsgálatomban szereplő beszélgetőtársaimmal, melynek színtere már egy nyugodt, az edzőtermen kívül eső, de mégis közeli helyiség volt (alkalmanként kávézó), melynek során még több bizalmas kérdést tehettem fel személyre szólóan egy rövid megismerkedés után. Dolgozatomban az anonimitás megőrzésének érdekében beceneveket használok, amik talán még mosolyt is csalhatnak az olvasók arcára, de hitelességüket nem vesztik a humor miatt.

A teljes szöveg letöltése Pdf formátumban: Szijj Bettina – Testkep es identitas